2011. június 30.
Halk zene szól, szakad az eső, rájöttem szeretlek, de már túl késő. Hullanak a könnyeim, mint az esőcseppek, ülök az út szélén,
de észre sem vesznek . Sok idő eltelik, mire megáll valaki mellettem, kiszáll az autóból az akit szerettem. Rámnéz, és a szemében egy könnycsepp ragyog, magához szorít, megcsókol, s érzem újra boldog vagyok.
2011. június 29.
2011. június 28.
Hiába tanulunk meg beszélni . Mert először nem is tudjuk kimondani azt, ami a lelkünk mélyén él . Elhallgatjuk, vagy mást mondunk helyette . És ha nagy nehezen sikerül is végre kimondani: a másik nem érti meg. A szavakat érti persze .
A mondatokat is. Csak ami a szavaink mögött rejlik, vagyis a lényeget, azt nem érti .
A mondatokat is. Csak ami a szavaink mögött rejlik, vagyis a lényeget, azt nem érti .
2011. június 27.
Érdekes mikor annyira szeretsz valakit,hogy mindent megteszel érte. Elhagyod a büszkeséged, mert futsz utána.
Az önbizalmad, mert úgy érzed sose tetszel neki.
Az önbecsülésed, mert hagyod magad porig alázni.
És mikor kinyílik a szemed, észreveszed, hogy ez így nem jó.
Nehéz helyzet!Mert akármit csinál,vagy nem csinál teljesen mindegy, Szereted.
Az önbizalmad, mert úgy érzed sose tetszel neki.
Az önbecsülésed, mert hagyod magad porig alázni.
És mikor kinyílik a szemed, észreveszed, hogy ez így nem jó.
Nehéz helyzet!Mert akármit csinál,vagy nem csinál teljesen mindegy, Szereted.
2011. június 26.
2011. június 25.
Paulo Coelho: Dolgok, amiket megtanultam az Élettől
- hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképp fájdalmat okoz neked olykor
és ezért meg kell bocsátanod neki.
-hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.
-hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek.
-hogy vagy Te irányítod a tetteidet, vagy azok fognak Téged.
- hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni.
-hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok:
-hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.
-hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek.
-hogy vagy Te irányítod a tetteidet, vagy azok fognak Téged.
- hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni.
-hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok:
tragédia lenne, ha ezt elhinné.
- hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.
- hogy nem számít az,hány szilánkra tört a szíved, a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.
- hogy talán Isten úgy akarja, hogy találkozzunk sok nem hozzánk illő emberrel, mielőtt találkozunk az igazival. Így mikor végre találkozunk vele, hálásak tudunk lenni ezért az adományért.
- hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.
- hogy nem számít az,hány szilánkra tört a szíved, a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.
- hogy talán Isten úgy akarja, hogy találkozzunk sok nem hozzánk illő emberrel, mielőtt találkozunk az igazival. Így mikor végre találkozunk vele, hálásak tudunk lenni ezért az adományért.
Azt kérded ki az igazi, ki a valódi barát? Az,akinek megérted minden kimondott és hang nélküli szavát. Kinek szemébe nézve meglátod minden apró baját,kit csendesen megvigasztalsz,
ha könny borítja arcát,ha ok nélkül bezárkózik, te átmászod hallgatása falát,
kinek nem hagyod,hogy egyedül vívja kilátástalan harcát.
Kinek villanásnyi mosolya, apró kis öröme elűzi minden bánatod, s köztetek nincs olyan,
hogy alulmúlod őt,vagy túlszárnyalod. Kinek látványa szívedet és lelkedet melengeti,
kivel jó a csend szavát hallgatni, s együtt merengeni. Kinek nem számít, mit vétesz,
kis, vagy nagy hibát, kivel ha beszélhetsz,könnyebbé válik ez a nehéz világ.
Az az igazi barát,kit szeretsz,tisztelsz,csodálsz,s ha választásra kerül sor,te szó nélkül melléállsz .
Az a barát, kinek egy kedves szava többet ér a világ összes,minden kincsénél.
Az a barát,kinek öröme az örömöd,bánata a bánatod,kinek barátságát minden körülmény közt vállalod.
2011. június 24.
Látod,ott az a terhes lány?Megerőszakolták..
És azt a fiút, aki most írja a háziját?Egész előző este a barátját beszélte le az öngyilkosságról..
Azt az ember ott sebekkel?..a hazájáért harcolt...
Nézd azt a punkot a parkban sörözni a haverjaival! Frissen diplomázott az orvosi egyetemen...
Ott egy lány agyonsminkelve!Teljesen önbizalom hiányos,ennyi kell neki,hogy szépnek érezze magát...
És látod-e azt a zokogó fiút?Az anyja haldoklik...
És ott egy lány,aki ócska,riherongy ruhákban jár..a családjának még ennivalóra sem nagyon telik..
Látod azt a kövér nőt?Betegségek miatt néz ki így...
NE ÍTÉLD MEG AZ EBEREKET ELSŐ LÁTÁSRA!...nem te éled az életüket...
Ne akarj megváltoztatni...fogadj el olyannak amilyen vagyok...s cserébe tőlem is ezt kapod.
Ami egyszer megtörtént, azt nem felejted el, még akkor sem, ha most nem emlékszel rá.
Ha feltűnik valaki a múltadból,valahogy visszafejlődsz azzá,aki akkor voltál,amikor ismerted.
A szerelmet tudni kell viselni, és ez az egyetlen márka, ami sosem megy ki a divatból.
Ami egyszer megtörtént, azt nem felejted el, még akkor sem, ha most nem emlékszel rá.
Ha feltűnik valaki a múltadból,valahogy visszafejlődsz azzá,aki akkor voltál,amikor ismerted.
A szerelmet tudni kell viselni, és ez az egyetlen márka, ami sosem megy ki a divatból.
Nem vagyok más, mint egy királylány, remélem, hogy nekem ragyog minden szivárvány.
Csak most értettem meg,hogy az elmúlt időszakot az varázsolta széppé,hogy velem voltál.
Utálom a szemedet, utálom a hajadat, azt a jól ismert kopott farmerodat, utálom a flegma barátaidat, a nevetésed és azt mikor megríkatsz. De tudod, hogy mit utálok a legjobban benned? Azt, hogy ezek után még eléred, hogy szeresselek.
Attól ne tarts hogy jön más,Nekem rajtad kívül nem kell más,Mert te egy életre elvarázsoltál.
Szerelmet kérni nem lehet,csak ébreszteni,ha pedig ez nem sikerül,semmi értelme könyörögni érte.
Ha az ember magányra vágyik,akkor nem az egyedüllét,hanem csak a megfelelő ember közelsége kell neki!
Én csak egy zaklatott,céltalan kamasz voltam.Ő a fényben élt.Én az árnyékban haldokoltam.
Ha szeretsz,olyat szeress,ki téged viszont szeret.
Mert többet ér egy baráti kézfogás,mint száz hazug szerelmi vallomás.
Ne sírj, ha valami fáj,ne sírj, ha a bánat a nyomodban jár.
Ne sírj, ha hiába szeretsz,hisz egy fiú sem érdemel könnyeket!
Ha az ember magányra vágyik,akkor nem az egyedüllét,hanem csak a megfelelő ember közelsége kell neki!
Én csak egy zaklatott,céltalan kamasz voltam.Ő a fényben élt.Én az árnyékban haldokoltam.
Ha szeretsz,olyat szeress,ki téged viszont szeret.
Mert többet ér egy baráti kézfogás,mint száz hazug szerelmi vallomás.
Ne sírj, ha valami fáj,ne sírj, ha a bánat a nyomodban jár.
Ne sírj, ha hiába szeretsz,hisz egy fiú sem érdemel könnyeket!
Én úgy gondolom,hogy valaki nem attól kemény faszi,hogy hány csajt bujtatott az ágyába..hanem attól,hogy vajon hány lány mondhassa el róla,hogy ''igenis,ő volt a legrendesebb velem.'' :)
A mosoly az arcomon kényszerből máz, hogy elrejtse azt, amit jobb, hogyha nem látsz..
...egyszer egy átlagos élet közepén a szerelem elmesél nekünk egy tündérmesét...
Emlékszel még milyen volt gyermeknek lenni..?
Önfeledten játszani, mindig csak nevetni..?
Mikor nézted utoljára egy gyermeknek mosolyát..?
Szüleiddel mikor öleltétek önfeledten át egymást..?
Régen elképzeltél magadnak egy hatalmas várat,
Ott állt benne parancsodra várva több száz katona.
Vagy te voltál a királylány a legfelső szobába,
S csendesen aludtál a hercegedre várva.
A legnagyobb baj csupán az volt..
Ha tele volt a homokozó..
Felnőttünk az élet megy tovább.
Eltűntek az életben a homokozó cimborák,
Leomlott a vár..és meghaltak a katonák.
Eltűnt a legfelső szobából az alvó királylány..
Elmosódott arcok, sehol sincs mosoly már..
Mindenhol már csak a bú és bánat vár..
Gyermekkori szép emlékek.. a semmibe hullanak.
Önfeledten játszani, mindig csak nevetni..?
Mikor nézted utoljára egy gyermeknek mosolyát..?
Szüleiddel mikor öleltétek önfeledten át egymást..?
Régen elképzeltél magadnak egy hatalmas várat,
Ott állt benne parancsodra várva több száz katona.
Vagy te voltál a királylány a legfelső szobába,
S csendesen aludtál a hercegedre várva.
A legnagyobb baj csupán az volt..
Ha tele volt a homokozó..
Felnőttünk az élet megy tovább.
Eltűntek az életben a homokozó cimborák,
Leomlott a vár..és meghaltak a katonák.
Eltűnt a legfelső szobából az alvó királylány..
Elmosódott arcok, sehol sincs mosoly már..
Mindenhol már csak a bú és bánat vár..
Gyermekkori szép emlékek.. a semmibe hullanak.
2011. június 22.
Hogy miért nem reagálok a csúfolódásokra? Ez egyszerű.
Láttam meghalni a szeretteimet, láttam unottan elfordulni a szerelmemet, láttam kárörvendően nevetni a barátaimat... Ezután akadjak ki azon, hogy valaki szénaboglyának titulálja a hajamat?
Fájdalmat kellene okoznia,hogy valakinek nem tetszik a táskám? Ugyan már..
Elegem van az életből, nem akarok élni,
Nem akarok szenvedni, se többet félni.
Nem akarok érezni már se jót, se rosszat,
Nem akartam rövid életet, se hosszat.
El akarok menni innen, el jó messzire,
Emberek nélkül akarok lenni, nem gondolva semmire.
Felejteni akarok, nyugalomban, csöndben,
Erdőben sétálni a sötétben és ködben.
Nem akarok vitát, sem szidást hallani,
Nem fogok többet senkit se zavarni.
Nem akarok bánatot, nem akarok érzést,
A szívem nem bír már el több vérzést.
Vérezni lehet, míg az embernek van vére,
De nekem már nincs, eldobom végre.
Utálom a világot, zord környezet,
Sötét, borús, borzalmas övezet.
Nem találok örömöt itt, se boldogságot,
Csak megvetést, bánatot, hazugságot.
Vidám szeretnék lenni, mégsem tudok,
Ezért feladom, és a Halál felé futok.
Gyenge vagyok és gyáva, nem tagadom,
De nem látok semmi okot, amiért itt kéne maradnom.
Nem tudom mit érez más, csak azt amit én,
Nem lehetek többé boldog, ez már tény.
Melankólikus mondanivalóm csak egy szó: Halál,
Egy lány, aki nem keresi a boldogságot, mert sosem talál.
Nem akarok szenvedni, se többet félni.
Nem akarok érezni már se jót, se rosszat,
Nem akartam rövid életet, se hosszat.
El akarok menni innen, el jó messzire,
Emberek nélkül akarok lenni, nem gondolva semmire.
Felejteni akarok, nyugalomban, csöndben,
Erdőben sétálni a sötétben és ködben.
Nem akarok vitát, sem szidást hallani,
Nem fogok többet senkit se zavarni.
Nem akarok bánatot, nem akarok érzést,
A szívem nem bír már el több vérzést.
Vérezni lehet, míg az embernek van vére,
De nekem már nincs, eldobom végre.
Utálom a világot, zord környezet,
Sötét, borús, borzalmas övezet.
Nem találok örömöt itt, se boldogságot,
Csak megvetést, bánatot, hazugságot.
Vidám szeretnék lenni, mégsem tudok,
Ezért feladom, és a Halál felé futok.
Gyenge vagyok és gyáva, nem tagadom,
De nem látok semmi okot, amiért itt kéne maradnom.
Nem tudom mit érez más, csak azt amit én,
Nem lehetek többé boldog, ez már tény.
Melankólikus mondanivalóm csak egy szó: Halál,
Egy lány, aki nem keresi a boldogságot, mert sosem talál.
(kedvencem)
2011. június 20.
A lány, aki sebezhetetlennek tűnt,megtört. A lány,aki annyira erősnek látszott,összeomlott.
A lány,aki mindig nevetett,most zokogott,aki sosem hagyta abba a próbálkozást,most végleg feladta..
A lány,aki mindig nevetett,most zokogott,aki sosem hagyta abba a próbálkozást,most végleg feladta..
Soha többé nem engedtem meg magamnak,hogy annyira szeressek valakit,hogy elvesztése fájjon.
Úgyis annak tepersz,aki elveszi az eszed,de 10-ből 9-et az izgat,ha szarba se veszed.
Úgyis annak tepersz,aki elveszi az eszed,de 10-ből 9-et az izgat,ha szarba se veszed.
Elegem van abból,hogy órákat töltök azzal,hogy 'tökéletes' legyek egy olyan srácnak,
aki nem viszonozza az érzéseimet, hogy éjszakákat sírjak át miatta,
hogy hamis mosolyt viseljek azért hogy elrejtsem a könnyeimet..
végeztem azzal,hogy próbálom a dolgokat rendbe hozni mikor tisztán látszik,
hogy nem fog sikerülni.. nem bírom tovább :(
S száll felfelé a cigaretta füst, füst köröket alkotva a messzeségbe.
A nikotin szaga betölti a folyosó nagy méreteit. Néhány szomszéd kikiált: menj ki az utcára!
De nem érdekel, a falhoz simulva csúszok le egészen a földig, és mindig cigi után nyúlok,
talán az segíthet. Talán az kifüstöli fájdalmamat!
Ha valakit őszintén szeretsz, szívedben angyallá változik.
Ha valakit szeretsz, az nem arról szól, hogy csak akkor törődsz vele, amikor kedved tartja..., hanem arról is, hogy megbocsátasz, amikor elbaltázott valamit.
Ha valakit szeretsz, az nem arról szól, hogy csak akkor törődsz vele, amikor kedved tartja..., hanem arról is, hogy megbocsátasz, amikor elbaltázott valamit.
Nem azért szeret az ember valakit, mert az tökéletes. Annak ellenére szereti, hogy nem az.
2011. június 19.
Mikor beleszeretsz nem gondolsz arra, hogy csalódást okozhat.
Akkor csak Rá tudsz gondolni, nem érdekel a matek példa, a fizikai kísérlet.
Ilyenkor az irodalom órai szerelmes versek a szépek.
Azt hiszed, hogy a Ti szerelmetekről írták. Pedig nem.
A költő élte át és nem ugyanaz a sorsotok. Vannak hasonlóságok, de minden szerelem más. [ ... ]
Aztán a boldogságnak kezd vége lenni. A vers sem olyan, mint régen.
A költő élte át és nem ugyanaz a sorsotok. Vannak hasonlóságok, de minden szerelem más. [ ... ]
Aztán a boldogságnak kezd vége lenni. A vers sem olyan, mint régen.
Semmi nem olyan, mint régen. Egyszer csak egyedül maradsz és sírsz.
Tudom milyen ha az ember olyan kicsinek és jelentéktelennek érzi magát amennyire csak lehet,
és hogy ez hogy tud fájni belül olyan helyeken amikről nem is tudsz...
és mindegy hány pohár chardonney iszol meg a barátnőiddel.
Az ágyban minden éjjel aprólékosan végig gondolod,
hogy mit rontottál el vagy hogyan hihetted egyetlen percre is hogy boldog vagy,
hogyan érthetted félre a dolgot,és néha még meg is győzöd magad arról,
hogy észhez tér és becsönget hozzád,és ezek után bármennyire is sokáig tartott...tovább lépsz...
Félek bárkinek is elmondani,mennyire szeretem,mert akkor rájönnének,mennyire magányos vagyok.
Igen, ő volt a szőke herceg fehér lovon,de sajnos rá kellett jönnöm,hogy nem én vagyok a királylány.. :(
Soha ne foglalkozz azzal,hogy más hogy néz rád és mit gondol rólad..
Baja csak annak lehet veled,aki magával sincs megelégedve.
Ha valaki nem veszi észre,hogy eltűntél az életéből,akkor nem is voltál fontos neki sohasem.
Sokkal könnyebb összetörni egy álmot,mint valóra váltani.
Igen, ő volt a szőke herceg fehér lovon,de sajnos rá kellett jönnöm,hogy nem én vagyok a királylány.. :(
Soha ne foglalkozz azzal,hogy más hogy néz rád és mit gondol rólad..
Baja csak annak lehet veled,aki magával sincs megelégedve.
Ha valaki nem veszi észre,hogy eltűntél az életéből,akkor nem is voltál fontos neki sohasem.
Sokkal könnyebb összetörni egy álmot,mint valóra váltani.
Lány: Szeretsz? [ a lány nagyon izgul, és reménykedik.. ]
Fiú: Igen. [ a lány boldogságában nem hisz a fülének.. ]
Lány: Mennyire? [ a lány remeg, és nem hiszi el, hogy ez is vele megtörténhet.. ]
Fiú: Nagyon. [ a lánynak a gyomrában pillangók repkednek.. ]
Lány: És hogyan? [ a lány kezdi felfogni, hogy a fiú szereti.. ]
Fiú: Ahogy egy nagyon fontos barátot. [a lány életében nem csalódott ilyen nagyot, de nem mondhatja el.... ]
Lány: Értem. [ a lánynak minden nagyon fáj, de nem mutathatja.. ]
Fiú: És te szeretsz? [ a fiú nem izgul, még csak nem is reménykedik..]
Lány: Igen. [ a fiú elhiszi, mert tudja, hogy barátok.. ]
Fiú: Mennyire? [ a fiú nem remeg, és tudja, hogy ez a valóság.. ]
Lány: Nagyon. [ a fiú gyomrában nem repkednek pillangók.. ]
Fiú: És te hogyan szeretsz? [ a fiú jól érzi magát ..]
Lány: Csak ahogy egy barátot... [ a fiú rá mosolyog a lányra .. ]
-a lányban világok törtek össze, de nem mutathatja, és nem mondhatja el-
Fiú: Igen. [ a lány boldogságában nem hisz a fülének.. ]
Lány: Mennyire? [ a lány remeg, és nem hiszi el, hogy ez is vele megtörténhet.. ]
Fiú: Nagyon. [ a lánynak a gyomrában pillangók repkednek.. ]
Lány: És hogyan? [ a lány kezdi felfogni, hogy a fiú szereti.. ]
Fiú: Ahogy egy nagyon fontos barátot. [a lány életében nem csalódott ilyen nagyot, de nem mondhatja el.... ]
Lány: Értem. [ a lánynak minden nagyon fáj, de nem mutathatja.. ]
Fiú: És te szeretsz? [ a fiú nem izgul, még csak nem is reménykedik..]
Lány: Igen. [ a fiú elhiszi, mert tudja, hogy barátok.. ]
Fiú: Mennyire? [ a fiú nem remeg, és tudja, hogy ez a valóság.. ]
Lány: Nagyon. [ a fiú gyomrában nem repkednek pillangók.. ]
Fiú: És te hogyan szeretsz? [ a fiú jól érzi magát ..]
Lány: Csak ahogy egy barátot... [ a fiú rá mosolyog a lányra .. ]
-a lányban világok törtek össze, de nem mutathatja, és nem mondhatja el-
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)